Ladányi-Kubus Valéria & Ladányi Roland & Ladányi Lilla & Ladányi Dávid
Ladányi-Kubus Valéria & Ladányi Roland & Ladányi Lilla & Ladányi Dávid
Tartalom
Valcsi & Roland & Lilla
 
Képek és videók
 
Lilla naplója
 
A borról
 
Vendégkönyv
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Kontakt

Ladányi Roland és Ladányi-Kubus Valéria

ladanyi.kubus@gmail.com

Ladányi Lilla

ladanyi.lilla@gmail.com

GPS:

48° 2'16.93"É              

20°50'35.06"K

 
Help
 
Lim-lom
 
Lilla naplója - Már kislány vagyok

 

 

 

X1XX2XX3XX4XX5XX6XX7X X10X X10X X10X X10X X10X X10X X10X X10X X10X

Egyszer volt, hol nem volt két szerelmes ember. Mindketten az igazi boldogságot keresték, amit egymásban találtak meg. Az ő szerelmük gyümölcseként indult az én életem.

Ladányi Lilla vagyok és ezen az oldalon átélheted te is a mindennapjaimat!

 

 

 

 

162. bejegyzésem (2011. szeptember 21.):

Milyen gyorsan elszaladt a nyár, itt a szeptember, de a vénasszonyok szerencsére kitartanak, ami rengeteg lehetőséget rejt még nekem. Szeptember első hétvégéjén anyáék hivatalosak voltak Kriszta néni esküvőjére, hosszú hezitálás után úgy döntöttek, hogy én a nagyszüleimmel leszek Mádon, mert nem akarták a megszokott napirendemet felborítani.

Az első este távol anyától, persze ő már előre teljesen készen volt, egész este folyamatosan telefonált, persze én ennek semmilyen jelentőséget nem tulajdonítottam, inkább élveztem a Mama-hotel teljes ellátását. A hab a tortán persze az volt, hogy én így részt vettem a Barta Pincészet megnyitó partiján, így sikerült ezzel az élménnyel a szüleimet megelőzni. Kedves szüleim, ilyen az élet!

 

Lehet, hogy az irigység indukálta, de a hétvégén már Hajdúszoboszlón voltunk a borfesztiválon, a szüleim is próbáltak a bor élvezetének hódolni. Sokat pancsiztam napközben, délután és este pedig fesztiváloztunk.

A hétvége gyorsan elment, hétfőn reggel apa mát úton volt Regensburg felé. Estére csak a Skype maradt, de legalább láthattuk egymást. Másnap telefonálás közben sikerült a szívbajt apára hozni, mivel anya egy másodpercre elfordult, addig én fejjel lefelé a medence vizében fuldokoltam. A mentőakció élőben ment. No para, nagy baj nem volt, a medencében 10 cm víz volt.

 

Apát a héten sokat nem láttuk, végig úton volt, de péntek délután egy régóta tervezett programra jutottunk el, a Szekszárdi Szüreti Napokra. Persze a finisben foglaltunk szállást, így Szekszárdon már nem volt hely, így Szálkán találtunk egy családi házat. Fesztiválhangulat, csodálatos borok, sok gyerek, rohangálás a tömegben és sok-sok lufi.

A fesztivál mellett sétáltunk a tó körül Szálkán, a házigazda cicáit folyamatosan  üldöztem és néhány órára elmentünk Villányba is Bandi bácsihoz az otthoni kékfrankos készletek feltöltése miatt. A borbeszerzést követően elmentünk megebédelni, ahol az étterem tulajdonosának két kutyájával szoros kapcsolatba kerültem. Próbáltam én is kutyapózban puszikat adni nekik.

Egy biztos, a szüleim egy kiskutyát nem fognak tudni elkerülni. Persze van kivétel, ha egy kistesó jönne, akkor az lehetőséget adna a bennem lévő  szeretet kiadására. Kedves szüleim, lehet választani!

Szekszárd fantasztikus volt, ide is vissza kell még térnem!

 

A fotók már elérhetőek!

 

161. bejegyzésem (2011. augusztus 31.):

 

Tikkasztó meleg, sok napsütés, medencézés, kerti  bohóckodás. Ha néhány szóban szeretném összefoglalni az elmúlt heteket, akkor ennyit elég lenne írnom.

A szüleim nagy hezitálásban voltak a második nyári uticél kiválasztásánál, felmerültek közelebbi, távolabbi helyek, napokon keresztül tartó egyeztetés folyt közöttük azzal, hogy nekem mi volna a legideálisabb. Ajánlatkérések sorozata, fejvakarás, aminek az eredménye, közös álláspontja Horvátország lett.  A nagy lelkesedést követően első uticél  az utazási iroda volt, ahol a szabad helyekből lehetett még válogatni. A legfontosabb szempont a homokos part volt, hogy én jól tudjam magam érezni.  A végeredmény Rab sziget, Lopar városa lett a paradicsomi stranddal.

 

Anyáék örömén felbuzdulva Ata bácsiék is belelkesültek és ők is csatlakoztak hozzánk egy nappal később. Hajnalban keltünk, anyáék paráztak egy kicsit, hogy hogyan fogom az utazást bírni, de én jó kislány voltam, elvégre nyaralásról van szó.

Kora délután meg is érkeztünk és rögtön a tengerbe vetettük magunkat.  Homokos part, száz méterig gyalogolható öböl, tiszta víz és nagyon sok gyerek, akikkel játszhattam. Mindenkivel összebarátkoztam, a takarító néni már csokikát hozott nekem és mindenkitől azt hallgattam, hogy milyen bátor és barátságos vagyok. Pedig csak a szokásos formámat hoztam.

A következő nap megérkeztek Ata bácsiék is, együtt élvezkedtünk a parton. Napközben mindig dél után volt egy kis csucsu, így este még bírtam a sétákat. Anyáékat időnként a sírba kergettem, a saját játékaim sosem voltak jók nekem, mindig másét akartam lenyúlni. Sikerült egy locsolót úgy elcsennem, hogy utána nem találtuk meg a gazdáját. Apa épített nekem homokvárat, de engem inkább a vödrök és lapátok fogtak meg. Sok gyerekkel játszottam, olyan volt mint egy nagy játszótér. Volt labdázás, vízhordás, illetve apáéknak volt lehetősége búvárkodni is az öböl bejáratánál található sziget körül.

A hét végén bevállaltak a szüleim egy Rab városlátogatást is, de a kánikula miatt sokáig nem bírták, a ruhában való fürdés nem jött be nekik.

Apa kint ünnepelte a szülinapját is, így egy olasz vacsora részese is lehettem Zsuzsi néniék jóvoltából.

Az egy hét olyan gyorsan elszaladt, hogy arra eszméltünk, hogy már indulunk is vissza. A hazaút egy kicsit zűrösebb volt már, vasárnap délután sikerült belecsúszni egy balatoni dugóba. Balesetek, kerülőút, minden ami egy hosszú utazáskor ideális lehet. De én tűrtem, szeretnék jövőre is menni. Kedves szüleim, ezt ne felejtsétek el!

Fotók és videók már elérhetők!

 

A kánikula itthon is folytatódott és mindent úgy folytattunk, mindent úgy folytattunk, mint a nyaralás előtt. Parti parti hátán.  Pénteken Mónika néniék jöttek apát köszönteni, szombaton szalonnasütésre mentünk Nati néniékhez.

Mindezek közben folyamatosan bővül a szókincsem. A körte, kacsa, motor már egész jól megy, valami miatt imádom a motorokat, mindegyikre szeretnék felülni is. Kaptam varázstáblát is, anyáékkal együtt szoktunk firkálni rajta. Mindig kémlelem az eget is és szólok anyáéknak ha jön egy repülő. Mutogatni minden irányba tudok, így már nincs elérhetetlen dolog számomra. A kanapét elkezdtem amortizálni, folyamatosan felmászok és ugrálok rajta. Ugyanezt teszem a kerti bútorokon is, bár ekkor a szüleim arca jelentősen kifakul.

Ma sikerült az eddigi legkomolyabb sérülést is összeszednem, kerti szék pakolás közben elestem,az orromról, arcomról a plezúr egy kicsit lejött, meg sikerült egy lila gumót a homlokomra is összehozni.


160. bejegyzésem (2011. augusztus 1.):

Nagyon sok új fotó a júliusi, szoboszlói és balatoni mappákban, új videó a szoboszlói táncomról!

 

159. bejegyzésem (2011. július 31.):

Ez a hetem amilyen rosszul indult, olyan jól folytatódott. Vége volt a nyaralásnak és én rögtön a doki néninél találtam magam, mivel meg kellett kapnom a 18 hónapos emlékeztető oltásomat. Hát mit mondjak, nem igazán orültem neki, próbáltak a rendelőben repülő mackókkal kábítgatni, de amikor egyre többen gyülekeztek körülöttem, éreztem, hogy itt valami galád tett készül ellenem. Természetesen azonnal sírni kezdtem, de akkora már ketten rám is vetették magukat és belém is tolták a tűt.  Egyébként nem volt semmi komoly, egy perc és már el is felejtettem. Persze ehhez kellet az is, hogy a rendelőből már a Balcsira indultunk.

Ladányi nagyiék, Heni és a csajok lent voltak Szemesen, mi pedig hozzájuk csatlakoztunk néhány napra. Apa az utolsó pillanatban foglalt szállást, ahol nagyon kedvesek voltak velem, volt játszósarok, az appartman pedig óriási volt. Úgy tudtam rohangálni, mint otthon.

Kedden délutánta értünk le, elfoglaltuk a szállást, megnéztük a wellnesst és azonnal meglátogattuk a többieket, akik meghívtak minket Zamárdiba a Mauroba egy olasz vacsorára. A kaja nagyon fincsi volt, két kézzel toltam be a spagettit én is a számba.

Szerdán hatvan éves volt a Balatontourist, ezért egész napos program volt az üdülőtelep területén, így újra táncolhattam, illetve nagyon sok gyerekkel játszhattam. A szüleim a kánikulában tikkadtak és sörrel próbálták magukat hűteni, de én csak a szórakozásra koncentráltam. A csajok a medencébe fürödtek én pedig a medence szélén rohangáltam, hintáztam, mindezek közben anya meg egy kicsit megpirult a napon. Nagyon jól éreztem magam!

Este elmentünk az ország tíz legjobb étterme között jegyzett Kistücsökbe megvacsizni, majd Lellén az éjszakában egy kicsit sétálni. Csütörtök reggel már csomagoltunk és indultunk haza.  Sajnos nagyon rövid, de élménygazdag kirándulás volt, remélem visszatérünk!

A hétvégére megérkeztek Kubus nagyiék, mert anyáék Sebi bácsi esküvőjére mentek bulizni, még most próbálnak magukhoz térni.

 

158. bejegyzésem (2011. július 23.):

A „Hurrá nyaralunk!” felkiáltáshoz ebben az évben is újra elérkeztem, az idei nyaralási szezont Hajdúszoboszlón kezdtük el. A célpont választás mindig komoly próbatételt jelent a szüleimnek, pro és kontra érvek mellett küzdenek egy kicsit egymással. A lényeg az, hogy én vagyok mindig a legfontosabb szempont. Szerencsére voltak kísérőink is, a nyugalom biztosítása érdekében Kubus nagyiék is velünk tartottak.

A korábbi hetek felkészítésének köszönhetően az éjszakai lefekvésemet sikerült kitolni kb. este 10-ig, ami nagy segítséget jelentett a szüleimnek, illetve nagyon komoly tapasztalatszerzést nekem, mint éjszakai pillangó.

Szombatra csak egy kis melegítés jutott, pancsoltam a medencében, este pedig koccintottunk apa névnapjára.

A szállodában hoztam a formámat, a recepción jelezték, hogy csak velem együtt várják vissza a szüleimet.

Sok új dologgal ismerkedtem mélyrehatóbban, pl. a lift nagyon bejött nekem, a lobbyban a szüleim folyamatosan arra figyeltek, hogy melyik liftbe ugrok be, ezért inkább a liftes hölgy/úr szerepét játszották el, vagyis amikor a földszinten voltak a liftek, folyamatosan küldözgették őket különböző emeletekre.

A szálloda parkjában sikerült a játszótér mellett sátrat vernünk egész hétre, így ha nem a vízben, akkor valamilyen játékban ültem, vagy a kerti tó halacskáit nézegettem. Apának volt árnyék is, így nyugodtan tudott olvasni, anya meg napozgathatott, persze a biztonság kedvéért 30 méteren belül volt a kerti bár is.

A legjobban az éjszakázást élveztem, mindenhol zene szólt, én pedig táncolhattam. Ez olyan szintig jutott el, hogy a hét közepére a sétálóutcán már felismertek, hogy én vagyok az az édes kislány, aki diszkózik esténként. Volt olyan produkcióm is, hogy az utca közepén körbeálltak én pedig táncoltam egy másik kislánnyal. Anya mondta, hogy a kalapot elfelejtette kirakni, kereshettem volna egy kis pénzt.  Mindenki meg volt hőkölve, hogy én mindenkit mennyire szeretek, mennyire barátságos vagyok, mivel az első dolgom volt a babákkal, hogy odamentem, átöleltem és megpusziltam őket.

Egy kis szerelmi románcom is kialakult a szállodában, bár először elég rámenős voltam, mert a játszótéri vonatban odaszorítottam a falnak Gábort és adtam neki egy nyelves puszit. A történetünk este a vacsinál folytatódott, amikor szembe ülve egymással szemeztünk.  Anya sokat szapulta apát a nyelves puszi miatt, hogy ilyen hülyeségeket tanít nekem, de én élvezem. Persze tudok én rendeset is adni, csak akkor cuppanósat kell kérni.

Zsolti bácsi, a recepciós barátunk is nagyon kedves volt, mert hozott nekem egy kiskutyát ajándékba. A legtöbbet lengyel lányokkal játszottam a szállodában, egymást üzgéltük minden reggeli után.

Az egész nyaralással csak egyetlen egy baj volt, hogy hamar véget ért. Az időjárás azt gondolom a kegyeibe fogadott minket, mivel néhány órát leszámítva sütött nap, így napközben is rengeteget sétáltunk.  

Hajdúszoboszló reszkess, még ősszel visszatérünk!

 

157. bejegyzésem (2011. július 15.):

Boldog névnapot Apa!

 

156.  bejegyzésem (2011. július 11.):

Kubus nagyapa 60. születésnapját Mádon ünnepeltük, melyet összekötöttünk egy zempléni utazással. Elmentünk Sátoraljaújhelyre, megnéztük a kalandparkot, megebédeltünk Széphalomban. Este Brigiéknél voltunk vendégségben egy jó bográcsosra, láthattam náluk nyuszit, malackákat és pacikat is. Óriási élmény volt!

Vasárnap a kulináris élvezetek folytatására elmentünk a Tornyos Borházba, ha így halad elhízok teljesen.

Képek majd hamarosan.

 

155. bejegyzésem (2011. június 22.):

A hétvégéről felraktam néhány képet a júniusi mappámba, jó nézegetést!

 

154. bejegyzésem (2011. június 21.):

Anyáék megint kaptak egy kis szabadságot, péntek este nagyiék eljöttek engem pátyolgatni, addig ők az Operafesztivál céges előadásán szórakoztak. Az elmondottak szerint nagyon jól érezték magukat, ez jó alapot jelenthet az elkövetkezendő esküvőkre.

Szombaton elmentünk Tiszaújvárosba a Tisza partra halászlevezni. Az ebéd közben egy bácsi szintizett én pedig le-fel rohangáltam az étteremben, illetve táncolgattam. Az estét Atus bácsiéknál folytattuk egy lightos grillezésel. Ott volt megint Zéti is, egy kicsit rámenősen rá is nyomultam, próbáltam megpuszilni, de hát a fiúk azért még szégyelősebbek.

A testi épségemet folyamatosan próbálom pusztítani, most éppen a lakásban a hidegburkolaton csúsztam el és sikerült a homlokomra egy lila foltot összeszedni.

Közben egyre hisztisebb is vagyok, a toporzékolás kiválóan megy, a szüleim nem értik, hogy ezek a reakcióim honnan jönnek, mivel tőlük nem láthatom. A titkot azért elárulom, ez a túlélési ösztönöm, ehhez párosul egy nagyfokú akaratosság. Ezzel már odajutottam, hogy ha etetnének akkor nem eszek, mindent már önállóan akarok csinálni és természetesen egész nap be sem áll a szám. Szegény anyukám! Persze ehhez az is párosul, hogy lassan csak édességet ennék, ezért anya olyan döntést hozott, hogy az összes édesség a spajzba került, így nem látom és nem mutogatom a kedvemre való sok finomságot.

Nagyon szeretem, ha dicsérgetnek, ekkor összefonom a kezem, topogok és szégyenlősen lehajtom a fejem széles mosollyal. Ha anyáék csókolóznak, akkor utána elvárom én is hogy kapjak puszit. Ha babát látok, akkor mindig rohanok hozzá és megölelem és megpuszilom őket, ők meg gyakran úgy néznek rám, mintha az űrből jöttem volna, de hát én ezt a sok szeretetet kapom mindig otthon.

 

153. bejegyzésem (2011. június 14.): 

Az elmúlt két hetem is aktívan telt, újabb élettapasztalatokat tudtam szerezni. Néha fájdalmasan, de hasznosan.

Az időjárás nem fogadott minket a kegyeibe, ezért túl sok fürdést nem sikerült összehozni, bár ebben apa is sikeresen közreműködött. A téli tárolás nem járt túl sok sikerrel, a kezdeti hurráoptimizmus után gyors visszesés következett be, amikor apa észlelte, hogy a medence több helyen szivárog, mert lyukas. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy a karima is leengedett, ami engem folyamatosan arra motivált, hogy megpróbáljam a medencét bevenni. Amikor már fél lábbal lassan a medencében voltam, apa meg infarktusközeli állapotban, akkor úgy döntött, hogy ennek a projektnek vége és leengedte a vizet. A medencében lévő 60-70 cm víz elég komoly gondokat okozhatott volna nekem, mivel az úszótudásom nem nevezhető még kielégítőnek sem, annak ellenére, hogy imádom a vizet. Szerencsére annyira felhergelte apa ezzel a szituációval magát, hogy egy új medence beszerzése mellett döntött, most már csak egy-két hét nyári idő kellene.

Azon a hétvégén eljöttek Kubus nagyiék is és amire a születésem óta nem volt példa, anyáék el tudtak menni moziba. Persze anyának akkor is nagyon hiányoztam, de ennek ellenére én nagyon jól éreztem magam, a nagyszüleim tejben-vajban fürösztenek mindig, meg egyébként is már nagylány vagyok.  Persze ezt azért anyáéknak nem árulom el, jó érzés az, ha hiányzom.  

Szombaton sikerült egy német kurzuson is átesnem, mert német barátaink Claudia és Otmar voltak nálunk vendégeskedni Erika néni és István bácsi kíséretével Prügyről. Újra felfűtésre került a kemence, ettünk, ittunk, beszélgettünk (na jó, én csak gagyogtam ).

A múlt héten eljött Ladányi nagyapa is, a szüleimnek segíteni a sziklakertet átépíteni. Jót szórakoztam nagyapával, bár őt, illetve a szüleimet nem fogadta az időjárás a kegyeibe. Özönvíz, sárdagasztás, csúszós sziklák és sok béka.  Ideális feltételek , de két nap alatt ennek ellenére sikerült elkészülniük. A küzdőszellememet lehet hogy a szüleimtől örököltem? 

Szombaton újra izzítottuk a kemencét, Zsuzsa és Nati néni és a két Attila bácsi volt nálunk nyárindító esti beszélgetésre. A lányok a tenyerükön hordoztak, ezt meg is tudnám szokni, gondolom anya is, mert egyébként annyira aktív vagyok, hogy 100%-os figyelmet igénylek. Ha ez nem így van, akkor teszek valami rosszat, amit nem szabad és ilyenkor mindig ugrik valaki, hogy megmentsen. Ugye milyen egyszerűen működik? 

Vasárnap megjöttek Kubus nagyiék és átmentünk velük Csaba bácsiékhoz grillpartizni. Sokat labdáztunk a kertben, kergettük egymást Noémivel és Csabikával. Sikerült az első komolyabb balesetemet is összehozni, elestem a betonon, a térdemről a plezur sikeresen eltávozott.  Nem voltam egyszerű eset, egy ideig eltartott ameddig sikerült lenyugtatni engem. De hát az első sokk sosem egyszerű.

Természetesen, hogy ne legyen egyszerű, pünkösd hétfőn ott folytattam, ahol előző nap abbahagytam, sikerült otthon a járdán úgy elesnem, hogy felszakadt a szám, amitől az arcom tiszta vér volt. Itt már cumit is bevetettek a lenyugtatásomra, ami el is altatott és utána már úgy keltem fel, hogy el is felejtettem. Apa a kiengesztelésemre feltöltötte az én kis medencémet is, így órákon keresztül tudtam pancsizni.

Mindezek mellett az étkezésem is folyamatosan változik, a tápszerről lassan teljesen leszokom, mindig azt ennék amit a szüleim, illetve sok-sok édességet. Már most olyannak titulálnak, mint apa, de hát ha a külsőmet nem sikerült tőle örökölnöm, akkor legalább ez legyen az ő génjeiből. 

A gesztusaim fejlesztésére is sok figyelmet fordítok, illetve az érzéseimet is próbálom minnél sokrétűbben kifejezni. Már régóta odabújok a szüleimhez, de most már át is ölelem őket. Ettől teljesen megvesznek! 

Túl vagyok az első WC manós aktusomon is, ma reggel a pelus helyett már a wc-re felhelyezett szűkítőmet használtam. Anya folyamatosan mondja, hogy szóljál kislányom, ha itt az idő, de azért a kényelmemet még nem szeretném ilyen könnyen feladni. Mennyivel egyszerűbb, hogy rámutatok a pelusra, rögtön cserélik, kenegetnek, olyan akár egy wellness. 

 

152. bejegyzésem (2011. június 12.): 

Megint egy kis szabadidő hiánnyal küszködöm, de hamarosan jelentkezem, addig is a májusi és júniusi mappákban találtok új képeket rólam!

 

151. bejegyzésem (2011. május 31.): 

Szombaton folytatódott a gyereknapozás, Mónika néniék jöttek át partizni egy szalonnasütéses vacsival egybekötve. Vasárnap ott folytattuk, ahol az előző nap abbahagytuk, Kubus nagyiékkal tartottunk gulyáspartit, majd este átjöttek még Zsuzsa néniék is. Számomra a legfontosabb az volt, hogy az egész hétvégét kint tölthettem a kertben.  

A jó idő miatt a szüleimtől kapott gyerekmedencém is felállításra került, átalakultam pancsoló kislánnyá, ki sem akartam jönni a vízből.

Anyáék egyre több dolgot zárnak el előlem, illetve pakolnak magasabbra, bár én nem ismerek akadályokat, ma éppen a cumisüvegemet dobtam a vécébe. Voltak fejek a szüleimnél. 

Kaptam egy napszemcsit is, apa azt mondta, hogy az én szememet is védeni kell. Egy kicsit pőcsik design, meg szokatlan is de azért lájkolom.  A vásárláskori állapothoz képest már egész jól viselem, akkor apa a boltban utánam rohangálva próbálta a fejemre felhelyezni nulla sikerrel.

A szomszéd srácokkal is próbálok szorosabb kapcsolatot kialakítani, a kerítéshez odaállva át szoktam kiabálni nekik, ők pedig jönnek és kölcsönösen pakolgatunk át egymásnak ajándékokat. Ha kijövök a garázsból, akkor is rögtön az irányt feléjük veszem, próbálom a fiúkat az ujjam köré csavarni. 

 

150. bejegyzésem (2011. május 28.): 

Egyre többen mondják, hogy kis huncut vagyok, bár én ezt inkább a problémamegoldó képességem nagyfokú fejlődédének tulajdonítom.    Nem ismerek lehetetlent, a szüleim szerint életrevaló vagyok!  

Megint többen szerettek volna magukévá tenni, de én a bizalmi körömön belülre azért nem engedek be bárkit, nagyon barátságos és mosolygós vagyok mindenkivel, de ragaszkodom a családomhoz.

Tegnap átjött Lotti és Szofi Ladányi nagyiékkal gyereknap alkalmából szórakozni egy kicsit, kaptam egy fodros ruhát, amit le se akarok venni, ha anyáék nem adják rám, akkor azzal rohangálok egész nap a lakásban.  

Tegnap este hivatalosak voltunk Sebi bácsihoz grillpartira, ahol abban a kitüntető lehetőségben volt részem, hogy én voltam az első baba a lakásban. Szerencsére nem zúztam le semmit, Sebi bácsi mindent megfelelő magasságba helyezett.

Kedvet kaptam most már a puszikhoz is, apával mindig csókolózunk, időnként a nyelvemet is kidugom már, apa csak azt nem érti, hogy ez honnan jöt nálam, de hát tudjátok, az ösztönök azok már csak ilyenek.

 

149. bejegyzésem (2011. május 23.): 

A kánikulai meleg a számítógéptől meglehetősen távol tart, viszont így rengeteg tapasztalatot tudtam szerezni. Túl  vagyok életem eddigi legkomolyabb balesetén, a gumicsizmáim szorítása fontosabb volt, mint az ínyem épsége. Sikerült a számat felrepesztenem és úgy bedagasztani, hogy anya teljesen pánikba esett. Szerencsére egy alvás után a duzzanat és a rossz emlék is feledésbe merült.

Hétköznapi programként meg lettem öntözve, anya a locsolóág helyett az öntözést indította el, én ezalatt a kert közepén ülve élveztem, ahogy a víz locsol. Sikerült a húsvétot újra átélnem.  

Anyával napközben folyamatosan kint vagyunk a kertben, a bőrszínem is egész emberi már. Persze sikerült arra is egy kicsit rátrónfolni, mert szombaton ekmentünk Rátkára a töltött káposzta fesztiválra, ahol a tűző napon tolták be anyáék a kápit, nekem persze csak a nyugdíjas mamik szórakoztatása jutott az árnyékban.   

Megkaptam előre már a gyereknapi ajándékomat is anyáéktól, egy kis triciklit, mely hátulról a szüleim által irányítható, bár én ezt a jogot sokáig nem akarom a kezemből kiadni, egyenlőre praktikusabbnak tűnik az orruknál fogva vezetés.  A lényeg, hogy minden úgy legyen, ahogy én akarom!

Sokszor voltunk Zsuzsa néniéknél is fűnövés nézőben, meg partizni, az ott készült fotókkal kiegészítettem a májusi fotomappát.

Van egy új őrületem is, apa tegnap felállította újra a medencét, a 15 fokos vízben pancsoltam egész délután. Ha kivettek anyáék a medencéből, üvöltöttem mint a sakál, b tervnek felállítotak nekem egy gyerekpancsolót is. Több kevesebb sikerrel bevált az is, bár a helyszűke nem igazán tetszett. Apa megígérte, hogy ha a víz meleg lesz, akkor együtt fogunk pancsolni. 

 

148. bejegyzésem (2011. május 9.): 

Az elmúlt napokban folyamatosan úton voltunk, élveztük a tavasz napos pillanatait.  Többször jártunk Mádon Kubus nagyiéknál. élvezem amikor a tenyerükön hordoznak és azt csinálnak, amit én akarok. A felnőttképzési programom úgy tűnik, hogy megfelelő úton halad! 

Anyák napja alkalmából meglátogattam a nagymamáimat, a járóképességemmel villantottam egy kicsit. 

A szám most már be se áll, folyamatosan gagyogom, veszekszem, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy én akarom. A virágokat a kertben folyamatosan gyilkolom, anya szőke haja lassan őszre fordul, imádom a locsolótömlőt, a vízzel játszani. A fű helyett inkább a sziklakertbe mennék, mindig a kihívásokat keresem.

A hétvégén átaludtuk a görömbölyi családi napot, olyan későn keltünk fel, hogy csak délre értünk volna oda. Így délutánra egy újabb programot választottunk, elindultunk Tállyára a szalonna és szamorodni fesztiválra. A kistokaji napsütésből megérkeztünk a tállyai szélviharba, a gyors szétnézésen kívül a szüleim másra nem vállalkoztak, a szél miatt két kézzel kapaszkodtam a babakocsimba. Az utirányt Mádnak vettük, majd a nagyszüleimnél történt pihit követően indultunk Mónika néniékhez névnapi partizni.

A vasárnapi rossz idő miatt az olvasási szenvedélyemnek hódoltam, imádom a könyveket nézegetni, a kocsiban ülve is mindig forgatok egyet a kezemben. 

Ahogy a szüleim mondják, a fejem olyan mint egy nagy szivacs, hihetetlen gyorsasággal tanulok mindent, anya napközben minden energiáját arra fordítja, hogy kitárulhasson előttem a világ. 

 

147. bejegyzésem (2011. május 8.): 

Egy korábbi hiányosságomat pótoltam, felraktam új képeket az elmúlt hónapokról. Jó nézegetést!

 

​146. bejegyzésem (2011. április 26.): 

Nagy nap a mai az életemben. Sok erőt kellett gyűjtenem, de ma délután elérkezett a pillanat, hogy önmegvalósításom tovább fejlődhessen. Nagyon vártam már azt, hogy úgy fedezhessem fel a világot, ahogy én akarom, ne egy ujjtól függjek amiben kapaszkodhatok. Persze rövid távon idáig is mozogtam önállóan, de nem volt elég bátorságom ahhoz, hogy azt tegyek amit szeretnék.

Ma elindultam önállóan, sétáltam a lakásban, anyának jutott az az élmény, hogy ezt először láthassa. Apa rohant haza a munkából, utána kinnt a kertet hódítottam meg. Lehet, hogy ez volt az igazi motiváció, a szabadság kint a szabadban. A videót megnézhetitek a mappámban!!!

Letépkedtem a tojásokat a fáról, fociztam a fűben, egyszerűen óriási élmény volt. Én sem bírtam betelni vele, gondoljátok el akkor a szüleimet. A jó hírnek köszönhetően eljöttek nagyiék is megnézni a kecses járásomat.  Egy új szakasz kezdődik az életemben, az tutti!!!

 

A hétvégém is nagyon mozgalmas volt, elmentünk a Vadasparkba, anyáék a könyveimben látható állatokat próbálták nekem élőben bemutatni. Az állatmustra után kimentünk Lillafüredre sétálni egyet, anyáéknak sok romantikus emléke kötődik ide. Emlékeztek, apa is itt tudta meg, hogy létezek! 

A séta után betértünk a szüleim esköüvői helyére, a Tókert étterembe egy kellemes ebédre. Nagyon jól éreztük magunkat!

 

Azért, hogy a nap még aktívabb legyen délután elmentünk egy estére Mádra. Szombaton is, vasárnap is óriásiakat sétáltunk és csodáltuk a régi épületeket. Amíg aludtam, addig a szüleim hódoltak a bor élvezetének.

 

Vasárnap délután visszaindultunk Kistokajba, hivatalosak voltunk Attila bácsi faházépítő partijára. Amíg apáék házat állítottak, én a lányokkal és egy kedves kisfiúval, Zéténnyel szórakoztam. A cérnám sokáig nem tartott, hosszú volt a hétvégém. 

Húsvét hétfőn egy kicsit kertészkedtünk, délután pedig grillpartit tartottunk, jöttek Zsuzsa és később Mónika néniék is. Kivittük az utazóágyamat, apa befűtött a gázégővel és a filagória alatt beszélgettünk. Ez a nyári szezon kezdetét jelenti, nagyon várom, hogy minél többet kint legyünk!

 

145. bejegyzésem (2011. április 19.): 

A mai napom egy kicsit fájdalmasra sikeredett, mind a két kezembe kaptam egy-egy szurit. Persze nem adtam magam olyan könnyen, bár kikötni azért nem kellett , de a biztonság kedvéért egy kis csetepatét azért csináltam.

Este azért a szüleim próbáltak kiengesztelni, megint voltunk biciklizni és Eddyzhettem is egy kicsit.

 

144. bejegyzésem (2011. április 18.): 

Véleményem szerint megtaláltam a legfontosabb szót, illetve reakciót az életemben. Ő a "nem" lenne, melyet fejcsóválással jelzek. Ez egy kiváló szó, majdnem mindenre használhatom és közben kedvesen tudok mosolyogni.  Ha földet kaparok ki a virágok mellől, ha nyitogatom és kipakolom a konyhaszekrényt, ha összemajszolom a tiszta ablakokat és ha minden hasonlót teszek, akkor anyáék szólnak, hogy "nem szabad kislányom", én pedig fejcsóválás közepette még nagyobb erőbedobással folytatom a tevékenységemet. Hát igen, ilyen az élet! 

Mindenkinek van kedvenc háziállata, én is kaptam egyet Zsuzsa néniéktől, egy zsiráfot. Szoros érzelmi szálak fűznek hozzá, hozzábújok, átölelem, együtt alszok vele. Ő a szülőpótlóm éjszaka, mivel anyáék nem férnek el az ágyamban. 

Ma délután bejártuk biciklivel egész Kistokajt, megnéztük Attila bácsiék kertépítési tevékenységét. Kell a fitness nekem is. 

 

143. bejegyzésem (2011. április 7.): 

Az ausztriai videók végre megérkeztek a csúcshódításomról, a 2011-es mappában megtalálhatjátok.

 Sajnos nyűgös napokat élek megint, be is lázasodtam. Anyáék odajutottak, hogy elvittek a doki nénihez is, szerencsére nincs semmi bajom, csak a fogaim növekedését valószínűleg nehezen viselem. A már kibújt fogaim száma nehezen meghatározható, mivel folyamatosan csapkodok, ha valaki a számban akar kutakodni. Anya 3-4 körülire becsüli, de végülis nekem mindegy, így is fáj meg úgy is.

A jelzőrendszerem is kiválóan fejlődik, megmutatom, hogy kaka van a pelusban, a fogaimat, a fülemet is megfogom, ha kérdezik. A kezemmel csak egy irányba tudok mutatni, az pedig mindig az ajtó. Imádok kint lenni.

 A lakásban a kanapék között gallopírozok, az összes újságot lerángatom a földre, anya táskáját folyamatosan kipakolom. Ha kell török-zúzok, most éppen egy liba fejét törtem le.

Túl vagyok az első biciklis élményemen is, apa felszerelt a járgányára egy gyerekülést és vitt magával. Ez is tetszeni fog! Anya pocakjában már voltak ilyen élményeim, de így sokkal jobb.

 

142. bejegyzésem (2011. március 29.): 

 

Remélem minden kívánságom így fog teljesülni, mert apa vasárnap felszerelte nekem a hintát és hosszas kacagások közepette már ki is próbálhattam. A szüleim amíg kertészkedtek és kipakolták a kerti bútorokat, én a fűben rohangálhattam.

Ígéretet kaptam arra is, hogy lesz homokozóm. Plíííííz!

Az esti hangoskodásom okára is sikerült anyát rávezetnem, ráharaptam az ujjára a második fogammal. Az eddigi egy fogammal is jelentős teljesítményt értem el, leginkább egy kis egérhez voltam hasonló, mivel a könyveim sarkait már elrágtam. Mire meglesz a fogsorom, el fog a könyv fogyni.

 

 

�� Copyright by Ladányi Lilla

 

 
Naptár

 
Üzenőfal
Új bejegyzés a naplómban! 2013.01.26. Üdv:Lilla ___________________________________________ Új képek a naplómban! 2013.01.26. Üdv:Lilla ___________________________________________
 
Valéria Vendégház Mád
 
Időjárás
Hőtérkép Felhőkép Széltérkép
 
Előrejelzés
 
Hello

free counters

 
Látogatottság
Indulás: 2009-12-15
 
Tartalom

*Októberi NYEREMÉNYJÁTÉK* "IDE MINDIG ÉRDEMES BENÉZNI!" Picur Mini ABC Nyitva:mindennap 5-21h-ig Bp. IV. Nádor u. 87    *****    Amanda Seyfried Fan - Amanda Seyfrid legnagyobb magyar rajongói oldala - Amanda Seyfried Fan - Amanda Seyfried Fan - ASF    *****    { BLOG } * álmomban mindig egészen enyém vagy.. *    *****    SAILOR MOON! Olvasd el a mangát, nézd meg a részeket, töltsd le a zenéket, ismerd meg NAOKO világát!    *****    Minõség, letöltés, segítség, társaság... Ez mind egy helyen fellelhetõ, itt a SimsLine oldalán.    *****    GYÓGYNÖVÉNY ISMERETI és SZÉPÍTÕSZER KÉSZÍTÕ TANFOLYAM gyógynövénygyûjtéstõl a parfümkészítésig EGYEDI TANÍT&Aa    *****    GYÓGYNÖVÉNY ISMERETI és SZÉPÍTÕSZER KÉSZÍTÕ TANFOLYAM gyógynövénygyûjtéstõl a parfümkészítésig EGYEDI TANÍT&Aa    *****    TAROT TANFOLYAMOK kezdõ és haladó * MESTER KÉPZÉS * Minden, ami Tarot * LEGJOBB TEMATIKA és TANÍTÁS!    *****    TAROT TANFOLYAMOK kezdõ és haladó * MESTER KÉPZÉS * Minden, ami Tarot * LEGJOBB TEMATIKA és TANÍTÁS!    *****    Casanova Ezoterikus Akadémia A SZERELEM MÁGIKUS ISKOLÁJA Párkapcsolati és szexual parapszichológus képzõ    *****    Casanova Ezoterikus Akadémia A SZERELEM MÁGIKUS ISKOLÁJA Párkapcsolati és szexual parapszichológus képzõ    *****    Casanova Ezoterikus Akadémia A SZERELEM MÁGIKUS ISKOLÁJA Párkapcsolati és szexual parapszichológus képzõ    *****    Versenyt indítottál a portálodon de nincsenek jelentkezõk? Regisztrálj, küldd be és népszerûsítsd versenyedet!    *****    *Egy portál, melyben saját mûveket és blogot találsz egyben. - *ESZTII BLOGJA* >> KATT ÉS LÁSS CSODÁT TE IS! :)    *****    Gyere és látogass el Magyarország egyetlen aktív Darren Criss rajongói oldalára! Glee hírek, képek és videók. Nézz be!    *****    Magyarország egyetlen aktív Adelaide Kane rajongói oldalai! A legfrissebb hírek az ausztrál színésznõrõl, csak itt. :)    *****    SZEPTEMBERI NYEREMÉNYJÁTÉK "IDE MINDIG ÉRDEMES BENÉZNI!" Picur Mini ABC Nyitva:mindennap 5-21h-ig Bp. IV. Nádor u. 87    *****    REIGN-THE-SERIES.GP - Az uralkodónõ címû sorozat elsõ számú rajongói oldala! Napi frissek - REIGN HUNGARY ~ KATT ~ REIGN    *****    Gyere Mo. egyetlen Revenge(Bosszú) rajongói oldalára, ahol egy remek maraton vár rád , remek nyereményekkel!Ne maradj le    *****    MECHI LAMBRE -- a VIOLETTA Ludmila-ja -- MECHI LAMBRE -- a VIOLETTA Ludmila-ja -- MECHI LAMBRE -- a VIOLETTA Ludmila-ja